Már világszerte kutatják életünk egyik lételméleti alapproblémáját, megválaszolatlan kardinális kérdését, a társadalom közös tudatalattijának érthetetlen paradoxonát: miért jobbak az elõszilveszterek, mint maga a várva várt nagy nap? Társaságok, kollektívák, lakótömbök, közösségek, egész szubkultúrák, komplett városok élik meg évrõl évre, hogy a 30-i megmozdulások, elevenebbek, szórakoztatóbbak, épelméjûbbek, mint az évforduló éjszakája.

A Nobel-díjas kérdés nem csak az, miért van ez így, hanem az is, hogy ennek tudatában miért futunk neki mégis minden évben egy nagy valószínûséggel kurdarca ítélt éjszakának 31-én?

az írás folytatódik

A karácsonyi koncert a zenekarok kedvelt mûfaja. A módosult lakossági tudatállapot figyelmesebb, befogadóbb közönséggel ajándékozza meg az elõadókat, akik lelkialkattól függõen érzékenyülnek el a színpadon.
Még mielõtt a népszerû popelõadók 1984 óta (Live Aid, We are the World) kötelezõ közös, fejhallgatósan elõadott patetikus kitöréseit vizionálnánk, jeleznénk, hogy talán a legodaadóbb karácsonyozók a metálosok. Apropó mindig kell: itt a nyár, vége a nyárnak, búcsúkoncert, legeslegutolsó búcsúkoncert, reunion koncert, az eseményeket figyelve azonban a karácsony hagyományosan és mélyen megérinti e szigorú társaságot. A metál-karácsony kifejezés gyakorisága zenei körökben vetekszik az ezüstkarácsonnyal, vagy illatgyertyával. (bár az utóbbira azért nem vennénk mérget). az írás folytatódik

Jó hangulatban telt, és markáns elõadókat/zenekarokat vonultatott fel a IX. Nemzetközi Performance és Nehéz Zenei Fesztivál Szentendrén, augusztus 24. (péntek) és 26. (vasárnap) között. Ezen a hétvégén, ki tudja miért, de legalább féltucat másik  kisebb-nagyobb fesztivál, nagyszabású kulturális program zajlott a városban. A feLugossy László, efZámbó István és Szirtes Jánosáltal kitalált és szervezett esemény azonban a legtágabb, legkísérletezõbb és legszabadabb összmûvészeti rendezvény nemcsak szentendrei, de országos viszonylatban is.  az írás folytatódik